Mire figyeljünk ingatlanvásárlásnál?
Ha megtaláltuk a vágyott lakást, családi házat vagy telket, és szóban már az árban is megegyeztünk, akkor következik az adásvételi szerződés megkötése. Ügyvédként szeretnék tanácsot adni abban, hogy mire kell figyelni, mit kell ellenőrizni az adásvétel megkötése előtt. Az adásvételi szerződést írásban kell megkötni ügyvéd közreműködésével.
Szigorú tartalmi és formai előírások vonatkoznak ezekre a szerződésekre, így kötelező az ügyvédi ellenjegyzés is. Nyilvánvalóan az ügyvéd nem csak a szerződéssel foglalkozik, hanem közben az ingatlan jogi helyzetével és az ügylet biztonságos lebonyolításával kapcsolatban is hasznos tanácsokat tud adni. Továbbá segíteni tud az esetleges problémák feltárásában és megoldásában is. Így elkerülhető, hogy az ingatlan megvásárlása után derüljenek ki olyan problémák, melyek ismeretében a vevő esetleg másként döntött volna.
Az ingatlan tulajdonjogát csak a tulajdonostól tudjuk megszerezni. Azt, hogy ki vagy kik az ingatlan tulajdonosai az ingatlan tulajdoni lapjából lehet megtudni. Akinek van ügyfélkapuja, az évente 2 tulajdoni lapot ingyen tud lehívni, ezt követően, a nem hiteles tulajdoni lap díja 1000 Ft.
A tulajdoni lapot minden esetben meg kell nézni, mert azon szerepelnek az ingatlan adatai, a tulajdonos vagy tulajdonosok személye, és ezen felül az ingatlanra bejegyezett esetleges jogok (pl. terhek) és feljegyzett tények is.
Ha egy ingatlannak több tulajdonosa van, akkor az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van (ilyen lehet például egy ikerház vagy egy nagyobb telek, amit több tulajdonos használ). Ha valamelyik tulajdonostárs a saját részét el kívánja adni, akkor a többi tulajdonost elővásárlási jog illeti meg, vagyis nekik joguk van a vevő helyett megvenni az ingatlan (tulajdoni hányadot) a vevő által ajánlottal azonos áron és azonos feltételekkel. A vevő akkor tudja csak megvásárolni a tulajdoni hányadot, ha egyik elővásárlásra jogosult sem akar élni a jogával. A vevő vételi ajánlatát vagy az adásvételi szerződést közölni kell az elővásárlásra jogosultakkal, akik az eladó által meghatározott ajánlati kötöttség ideje alatt élhetnek a jogukkal.
A társasházak is egyfajta közös tulajdont jelentenek, de ott a lakások a tulajdonosok külön tulajdonában állnak, melyhez tartozik a közös használatú részek meghatározott tulajdoni hányada is. A társasházi lakások elővásárlási jog nem áll fenn, de a tulajdonosok eltérően is megállapodhatnak.
Milyen problémákra derülhet fény az ingatlan tulajdoni lapját átnézve?
A tulajdoni lap tartalmazza azokat a bejegyzett jogokat és feljegyzett tényeket, melyek befolyásolják az ingatlan használhatóságát, értékét, tulajdonjogának megszerezhetőségét.
Haszonélvezeti jog
Ezek mindegyikére kitérni most terjedelmi okokból nem tudok, de nézzük meg a leglényegesebbeket. Gyakori a haszonélvezeti jog bejegyzés, mely esetben a haszonélvező jogosult használni az ingatlant. Ilyen esetben hiába adja el a tulajdonos az ingatlant, attól a haszonélvezeti jog fennmarad és a haszonélvező jogosult használni azt. Tehát a vevő nem tud beköltözni. Ilyen esetben be kell vonni a haszonélvezőt is a tárgyalásokba és a szerződésbe. Az eladóval és a haszonélvezővel megfelelően szerződve, már lehet tehermentes, beköltözhető ingatlant szerezni.
Jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom
Jellemző, hogy jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve az ingatlanra. Ez általában kölcsön, vagy hitel biztosítékaként szokott megjelenni. A jelzálogjog olyan teher, aminek rendezéséről az adásvétel kapcsán mindenképpen meg kell állapodni. Ebben egy jó ügyvéd tud segíteni. A Köller Ügyvédi Irodát ajánlom önnek, Ügyvédi Irodám több, mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik az ingatlan ügyletek lebonyolítása és a problémák megoldása területén. A jelzálogjog önmagában nem akadályozza meg, hogy a vevőre átírják az ingatlant. Azonban, ha a jelzálogjog rajta marad az ingatlanon, akkor elárverezhetik az ingatlant annak ellenére, hogy már a vevő vált annak tulajdonosává. Tehát az ingatlant tehermentesíteni kell, például úgy, hogy az ingatlan vételárából a jelzálogjoggal biztosított követelés kifizetésre kerül. Ha a követelés alacsonyabb, mint az ingatlan vételára, akkor ez megvalósítható úgy, hogy a vételárnak a követelés kielégítéséhez szükséges részét a vevő közvetlenül a jelzálogjog jogosultjának (pl. bank) fizeti ki, és cserében a jelzálogjog jogosultja kiadja a vevő számára a jelzálogjog törlésére szolgáló engedélyét.
Ha az ingatlan értéke alacsonyabb, mint a követelés, amit a jelzálogjog biztosít, akkor is van megoldás. Ilyen megoldás, ha az adós (eladó) kifizeti a különbözetet a hitelezőnek. Olyan esetben, ha van egyéb biztosíték is, a jelzálogjog jogosultja általában hozzájárul a jelzálogjog törléséhez, ha a vételárat ő kapja meg. Arra figyelni kell, hogy a tartozás valós összege általában eltér attól, mint amely összeg a jelzálogjognál a tulajdoni lapon szerepel, mert egyrészt növekszik a kamatokkal, másrészt csökken az időközben befizetett törlesztőrészletekkel. Az aktuális tartozás összegét a jelzálogjog jogosultja tudja közölni.
Az elidegenítési és terhelési tilalom esetén, annak jogosultja hozzájárulásával lehet csak eladni az ingatlant, a hozzájárulás hiányában a földhivatal elutasítja a vevő tulajdonjog bejegyzési igényét. Ha ez együtt van bejegyezve a jelzálogjoggal, akkor az előzőekben leírtak szerint oldható meg a töröltetése.
Végrehajtási jog
A másik, igen veszélyes bejegyzés a végrehajtási jog. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan végrehajtására már megindult az eljárás, így ilyenkor már az eljáró bírósági végrehajtóval, vagy a NAV végrehajtójával is meg kell egyezni. Még az ilyen ingatlanok esetében is van megoldás, de az idő- és költségigényes lehet. Vannak, akik ilyen ingatlanokat keresnek, mert lehetséges alacsonyabb vételárat elérni a több megoldandó feladatra és a nagyobb kockázatra tekintettel.
Használati jogok, szolgalmak
Szerepelhetnek az ingatlanon egyéb jogok, melyek az ingatlan használhatóságát érintik. Vezetékjog például sok tulajdoni lapon szerepel. A vezetékjog sok esetben az elektromos vezetékek ún. védőtávolsága miatt kerül az ingatlanra. Ez azt jelenti, hogy a vezetéktől meghatározott távolságon belül nem lehet építkezni és nem lehet oda magas fákat ültetni. Sokszor a védőtávolság csak annyit jelent, hogy az utcán haladó vezeték elméleti védőtávolsága mondjuk 1 méterrel belóg a telekre a kerítés vonalában. Ez a telek használatát gyakorlatilag nem érinti. Más esetben viszont telek felett is keresztbe haladhat egy magasfelszültségű vezeték, ami korlátozhatja a telek használatát, beépíthetőségét. A vezetékjog bejegyzés mutathatja azt is, ha a telek alatt valamilyen vezeték fut, ami miatt nem lehet a vezeték felett szilárd épületet elhelyezni vagy mélyebb gyökerű növényeket ültetni. Továbbá a vezetékjog jogosultja (pl. közműszolgáltató) bemehet a telekre a vezetéket szerelni, javítani kicserélni, aminek egy tulajdonos sem örül.
Ha villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog szerepel a tulajdoni lapon, akkor a szolgáltató igénybe veheti a telket arra, hogy ott villanyoszlopot vagy más berendezést helyezzen el, ami már komoly zavaró tényező lehet. Vezetékjog és használati jog esetén mindenképpen tisztázni javasolt, hogy az a valóságban mit jelent, mennyiben korlátozza az ingatlan tervezett használatát.
Hasonlóan az előzőhöz, az ún. szolgalmi jog is lehetőséget ad arra, hogy az ingatlan birtokosa, használja más ingatlanának egy részét. Gyakori az átjárási szolgalom, amikor az egyik telket csak úgy lehet közterületről megközelíteni, hogy keresztül kell menni egy másik telken. Ezt néha nyeles telek kialakításával oldják meg, máskor útszolgalmat jegyeztetnek be arra a telekre, amelyiken keresztül kell menni. Ugyanígy, ha valamely közmű csak úgy hozható be a telekre, illetve csatorna, vízelvezető árok csak úgy építhető ki, hogy azt másik telken is keresztülvezetik.
Ha elő- vagy visszavásárlási, illetve vételi vagy eladási jog szerepel az ingatlanon, az azt jelenti, hogy ennek a jognak a jogosultja egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja az ingatlant.
Mire figyeljünk ház vásárlása esetén?
Egy épületbe akkor lehet beköltözni, ha az használati engedélyt vagy egyesesetekben hatósági bizonyítványt kapott.
2017. 04. 27. óta a saját lakhatás céljára természetes személy által épített 300 m2-t meg nem haladó lakóépület építése, illetve 300 m2-t meg nem haladóra való bővítése nem építési engedély köteles, hanem csak be kell jelenteni. Ilyen egyszerű bejelentéshez kötött lakóépülethez nem kell használatbavételi engedélyt kérni, hanem elkészültét követően hatósági bizonyítványt kap. Link: https://epitesijog.hu/9280-04224-lakoepulet-epitesenek-egyszeru-bejelentese-2019-10-24
Ha az építési engedélyhez kötött épület építési engedélynek megfelelően épült, akkor a használatbavételi engedélyt megkapja (Link: http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/19/JEGYZ00008).
Ha az engedélytől eltértek vagy engedély nélkül építkeztek, de a felépítmény megfelel a jogszabályoknak, akkor fennmaradási engedélyt kaphat, de ilyenkor bírságot is kiszabnak. Enélkül az épület nem legalizált és az ingatlan-nyilvántartásban sem lehet feltüntetni. A fennmaradási engedéllyel rendelkező épülethez is kell használatbavételi engedélyt kérni. A nem legalizált épület értéke alacsonyabb, mivel további munkát igényel a jogi rendezése, a szükséges eljárások lefolytatása, illetve fennáll a kockázat, hogy utóbb megkap-e minden engedélyt.
Engedély nélküli építkezés esetén vagy bejelentés köteles építkezés szabályainak megszegése esetén az épület átalakítását, vagy akár az épület lebontását is elrendelheti a hatóság. Engedély nélküli vagy attól eltérő építkezés sértheti a szomszédok érdekeit is, ami vitát és pert is eredményezhet. A vevő pedig nem problémát, hanem házat szeretne venni.
Érdemes ellenőrizni a telek méretét is, esetleg kiméretni földmérővel. Természetesen ennek költsége van, de így elkerülhetőek a telek mérete eltéréséből származó későbbi viták az eladóval vagy a kerítés elhelyezkedésével kapcsolatban a szomszédokkal.
Mire figyeljünk, ha hitelből vásárolunk?
Ha hitelből fizetjük a vételár egy részét, akkor annak ügyintézése általában 60-90 napot vesz igénybe az adásvételi szerződés megkötésétől számítva. Most a járvány miatt ez kitolódhat 120 napra is. Ezzel kalkulálni kell.
A kölcsönhöz a bank értékbecslést kér, melynek költségét általában a vevőre terhelik, illetve a közokiratba foglalással, jelzálogjog bejegyeztetéssel, folyósítással kapcsolatban is merülnek fel költségei a vevőnek, melyekről érdemes előre tájékoztatást kérni a banktól, hogy az ajánlatok jobban összevethetőek legyenek. E költségek 0 Ft-tól 200.000 Ft-ig is terjedhetnek hitelintézettől és a kölcsön összegétől függően. Nyilvánvalóan a kamat és a törlesztőrészletek mértéke a legfontosabb szempont, de amellett az egyéb költségekre is figyelnünk kell a döntés meghozatalakor. A különböző bankok ajánlatainak összehasonlításban segít a teljes hiteldíj mutató (THM) egybevetése. Az MNB honlapján részletes adatok megadása után összehasonlíthatóak a különböző banki ajánlatok, így a lakáscélú minősített fogyasztóbarát hitelek (https://minositetthitel.mnb.hu/ ) is.
Minden banknak vannak elvárásai azzal kapcsolatban, hogy mit kérnek az adásvételi szerződésben is szerepeltetni saját biztonságuk érdekében. A Köller Ügyvédi Iroda ezeket kellő körültekintéssel belefoglalja a szerződésbe, ezzel segítve a vevő hitelezési folyamatát. Ha olyan elvárt feltétel merülne fel, ami eladó vagy vevő oldaláról nem vállalható, akkor megkeressük és leegyeztetjük a bankkal, azt megoldást megoldás, ami minden félnek megfelel. Ebben a Köller Ügyvédi Iroda több, mint 20 éves banki oldalon szerzett tapasztalata áll az ön rendelkezésére.
A feketeleves: illetékfizetési kötelezettség
Ha már megkaptuk a banktól a hitelt és kifizettük a vételárat, ezzel még nem értek véget sajnos a fizetési kötelezettségeink.
Az ingatlan, vagy ingatlanon fennálló vagyonértékű jog megszerzése után illetéket is kell fizetnünk az államnak.
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4 %-a. 1 milliárd forint feletti rész további 2%-a, de legfeljebb 200 millió forint. Az illetéket a NAV szabja ki, az ehhez szükséges nyomtatványt elkészíti önnek a Köller Ügyvédi Iroda, az adásvételi szerződéssel együtt. Ennek során részletesen elmagyarázzuk az igénybe vehető illetékmentességeket és kedvezményeket. Ezekkel sokat spórolhatunk. Ilyen például a családi otthonteremtési kedvezmény felhasználásával történt vásárlás illetékmentessége, a 35 év alatti fiatal első lakástulajdonának megszerzése, vagy a cserepótló vétel, illetve a vállalkozó által épített 30 millió forintot meg nem haladó értékű lakás illetékkedvezménye.
A Köller Ügyvédi Iroda részletes tanácsadással és felméréssel tud segíteni ügyfeleinek, hogy azok az őket megillető mentességet vagy az illetékkedvezményt igénybe tudják venni! A Köller Ügyvédi Iroda több, mint húsz éves tapasztalatával, szaktudásával az ön rendelkezésére áll álmai otthonának megvásárlásában! Hívjon most a +36 70 566 3616 telefonszámon, ha kérdése van, vagy segítségre van szüksége!
*A fenti bejegyzésben foglaltak nem minősülnek ügyvédi tanácsadásnak, tájékoztatásnak, és nem teljeskörűek. A Köller Ügyvédi Iroda konkrét ügyekben, egyedi megbízás alapján ad személyre szabott ügyvédi tanácsot.